A dal a vágyról szól, benne Gábriel angyal eljövetele mint egy álombéli jelenés történik meg, s az égi szerelem hírnökével boldogan hagyjuk el az érzéketlen világot. Gábriel csókjától elégünk és újjászületünk. Érintése a magányból való megváltást, a megtisztulást hozza el, miközben nagyon is földi vágy hevít minket.Nem mindennapi slágerről van tehát szó, amelybe mást érthet bele a hívő, az agnosztikus vagy az ateista ember, de az biztos, hogy a dal szépsége mindenkit magával ragad.
Tudod,nevetve jöttem a világra,tréfának véltem az egészet.Aztán gondosan, szépen, türelemmel megtanítottak sírni.Most már megy folyékonyan.Van az úgy, hogy ember hol hisz, hol pedig nem hisz álmai beteljesülésében. Én többnyire nem hiszek, mégis a nap huszonnégy óráját álmodozással töltöm. Az évek során gyakran megfogadtam, hogy megtanulok örülni az apró dolgoknak is,azt hittem így sikerül...!-de igazából soha sem éreztem, hogy sikerült volna. Szinte folyamatosan éreztem az élet semmitmondó ízét, hitvány módon mindig többre vágytam, mindig mást akartam, mint az, ami adatott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése